Könnyű vacsora

Ma rámjött. A legyűrhetetlen főzhetnék. Van ilyen. Már délután tudtam, hogy ma főznöm kell, és az is hamar körvonalazódott, hogy, minekutána ügyeletes voltam, csak vacsora lehet belőle. Estebéd nem. Hát ezért. Régi receptem, de ma kicsit felturbóztam. Olyan igazi "kolis", "albis" vacsorának való.

Sajtos tészta másképp

200 gr gépsonka (szeletelt)
2 tömlő ömlesztett sajt (natúr)
200 ml főzőtejszín
400 gr farfalle tészta (nekem ma csak fusili jutott)
fél marék metélőhagyma
vaj (épp csak egy evőkanálnyi)
só, fehérbors

A vajat serpenyőben habzásig futtatom, közben egy másik lángon felteszem forrni a vizet a tésztához. A gépsonkát gyorsan nagy kockákra szelem, majd beleszórom habzó vajba. Amíg pirul, kibontom a tejszínt, a sajtokat. Amikor a sonka kellemesen átpirul, megszórom egy kevés fehérborssal, és leöntöm a tejszínnel. Közben, ha felforr a tészta vize, megsózom, és belerakom a tésztát. A serpenyőben is forrásnak indul a dolog, ekkor nyomom hozzá a két tömlő sajtot, elkeverem. Hagyom, hogy alacsony lángon szépen átmelegedjen, összeforrjon. Ezután a centis darabokra vágott snidlinget is beleszórom, de alighogy elkeverem a forró masszával, el is zárom a lángot a serpenyő alatt, így szép friss marad a metélőhagyma színe. A félpuhára főtt tésztát leszűröm és a mártáshoz keverem. Ha szükséges kicsit melegítek rajta.

Az egyszerű gyors és viszonylag olcsó vacsora a sajt miatt laktató, a snidlingtől pedig kellemesen pikáns lesz, így mégsem az a "nem tudom, mit főzzek, legyen sajtostészta" a vacsora.