Talán valóban az első alkalommal írnom kellett volna róla. Talán nem kellett volna többedszer is betérni. Talán, akkor nem lennék így ezzel. Viszont egyre jobban kikristályosodik bennem a gondolat, hogy a Crystal jó, hogy én bizony belehabarodtam. A honlap címe senkit ne tévesszen meg, ez már nem a tofu hátán búzacsíra étterem. Van még az étlepon a húsmentes részben egy két reformnak, vagy bionak nevezhető darab, de a fő vonal már más. A tér már nem változhat, és nem is kell. Világos, modern és egyszerű berendezés, nagy és tiszta üvegfelületek, átlátható egység és kép. Pont mint az étlap. Jó néhány ételcsoport, de azokon belül már kevés fogás. Ismétlődés csak egy esetben látható és az sem teljes, de az a pórés mustáros mártás megérdemli hogy szárnyas és sertés mellé is kerülhessen. Zömmel szárazon sültek és sok saláta köret. Ez jellemzi még az étlap, amúgy kapcsos, és a helyhez képest túlságosan is egyszerű belsejét.
A nagyjából negyven fős belső térre három pincér ügyel, eddig ez elegendőnek tűnt. Figyelmük, gondos munkájuk már az étkészlet felrakásánál is láthatóan precíz. Stílusuk miatt mégsem hideg visszafogott üresség feszül mozdulataik mögött, inkább a törekvés a legjobbra, ami kivillan mosolyuk mellett. A baráti hang épp a bratyizás határán áll meg, kellő szolgálatkészségről győzve meg a vendéget, egyúttal otthonos kellemes légkört teremt a fogyasztáshoz. Nem is állhat ellen az ember fia. Főleg, ha a rendeléshez ötletszerűen és önként kap az étlapon nem szereplő káposztasalátára ajánlatot.
Az ételek szervírozásán gondosság és a túldíszítéstől való óvatos elfordulás látható. nincsenek felesleges bodrok és fodrok, sem szárított petrezselyem szórás. A tányér a nagy és nem az adag kicsi, így kényelmesen lehet jól belakni. Legyen az roséra sült kacsamell, ami amúgy isteni, vagy Szűzérmék friss lecsóval, amit serpenyőstül tesznek mellénk az asztalra. A jól lakáshoz remek itókák dukálnak. Vylyan és Mathias borokat ajánlanak kedves pincéreink, és jól teszik, mert azok valóban kellemesek.
Szép az élet, és itt megmutatják, hogyan koronázzuk meg.
Konyha: káprázatos
Kiszolgálás: jól csiszolt
A nagyjából negyven fős belső térre három pincér ügyel, eddig ez elegendőnek tűnt. Figyelmük, gondos munkájuk már az étkészlet felrakásánál is láthatóan precíz. Stílusuk miatt mégsem hideg visszafogott üresség feszül mozdulataik mögött, inkább a törekvés a legjobbra, ami kivillan mosolyuk mellett. A baráti hang épp a bratyizás határán áll meg, kellő szolgálatkészségről győzve meg a vendéget, egyúttal otthonos kellemes légkört teremt a fogyasztáshoz. Nem is állhat ellen az ember fia. Főleg, ha a rendeléshez ötletszerűen és önként kap az étlapon nem szereplő káposztasalátára ajánlatot.
Az ételek szervírozásán gondosság és a túldíszítéstől való óvatos elfordulás látható. nincsenek felesleges bodrok és fodrok, sem szárított petrezselyem szórás. A tányér a nagy és nem az adag kicsi, így kényelmesen lehet jól belakni. Legyen az roséra sült kacsamell, ami amúgy isteni, vagy Szűzérmék friss lecsóval, amit serpenyőstül tesznek mellénk az asztalra. A jól lakáshoz remek itókák dukálnak. Vylyan és Mathias borokat ajánlanak kedves pincéreink, és jól teszik, mert azok valóban kellemesek.
Szép az élet, és itt megmutatják, hogyan koronázzuk meg.
Konyha: káprázatos
Kiszolgálás: jól csiszolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése